Kutyás bemutató

a Garay János Gimnáziumban
Etológiai kísérletek - 2004. február 25., Szekszárd

A kísérleteket Csányi Vilmos által elvégzett kísérletek alapján állítottam össze (ELTE Etológiai Tanszék). Több szempontot vizsgáltunk pl. kutya problémamegoldó képessége, szabálytanulás, segítség-kérés, utánzás, mutogatás.

1. kísérlet:


3 zsámolyt helyeztünk el és valaki lefogta a kutyát (a képen éppen Brooklyn van) míg én kaját mutattam neki és a szeme láttára elhelyeztem azt az egyik zsámoly mögött. A kutya feladata az volt, hogy odamenjen és megegye.
Itt éppen Winny szolgálja ki magát:



Miután ezt a szabályt jól elsajátították következett az érdekesség. A kutya elé álltam és a zsebembe raktam a kaját, de körbe jártam a zsámolyokat és ismét keresésre buzdítottam. Nem sikerült becsapni őket, mindegyik odajött hozzám, rám nézett és "közölték" hogy "hülye vagy gazdi, a kaja nálad van!" Mint a képen ezt Brooklyn teszi:



A következő kísérlet arról szólt, hogy a kutyának egy problémával kellett szembenéznie és azt figyeltük, hogy mennyire kéri a gazdi segítségét miután rájött, hogy ezt ő egyedül nem tudja megoldani. Építettünk a zsámolyokból egy magaslatot és a legfelsőbe kaját raktunk a kutya szeme láttára. Azt figyeltük, hogy a kutya mit csinál. A képen Winny látható, miután megpróbálta maga megszerezni, felugrott a zsámolyokra, de nem érte el, majd utána teljesen érzékelhetően kérte a segítségemet szemkontaktusával és oda-vissza rohangálásával. Itt éppen megkapja a zsámoly tetejéről kiérdemelt jutalmát, mert sikerült a tudomásomra hoznia, hogy segítségre van szüksége:



A következő kísérletben két zsámolyt helyeztünk el felfelé fordítva. Valaki lefogta a kutyát, a képen éppen Fleur látható:



Én a két zsámoly között álltam és az egyikbe a kutya szeme láttára kaját helyeztem és közben karral mutattam neki, hogy melyikbe. Elengedték a kutyust aki meg is ette a jól megérdemelt falatot. Ezután a kutya szemét eltakarták és így nem látta, hogy melyikbe kerül a kaja, a karjelzésemre kellett figyelnie. Nagyon hamar rájöttek a dologra és meg is szerezték a kaját minden alkalommal. Ezután a kar jelzés helyett már csak ujjal mutattam, majd fokozatosan egyre kevésbé, de a kutya számára mégis érzékelhető módon jeleztem, hogy melyikben van a kaja (törzsfordítás, fejjel odafordulás, szemmel arra nézés..). Ez mind nagyon sikeres volt, abszolút megbíztak a jeleimben.
Az egésznek a poénja az volt, hogy a legvégén becsaptam a kutyát, nem arra mutattam amelyikben a kaja van, mert ezzel tudtam igazolni, hogy a kutya valóban megtanulta a jelet sec-perc alatt. Természetesen a kutyák ezúttal is odamentek ahová mutattam, így hiába keresték, kaját nem találtak a zsámolyban... a képen Winny:



Fleur a vége felé már unta a banánt:

 

vissza
Webdesign by SAJT
Legjobb: min.
800*600, IE 5.5
english
version